Aranygaluska

Már nem is emlékszem, mikor készítettem utoljára, pedig kimondottan a kedvenceim közé tartozik. Hozzátartozik, hogy egy ideje nem jutottam normális áron dióhoz, most viszont anyósom meglepett egy vödörnyivel. :) Ez volt az első, aminek nekiálltam. Rém egyszerű, mégis sokan ódzkodnak tőle, az hívén, hogy sokáig tartó és macerás. Most megnyugtatom őket, hogy negyed óra, plusz sütés, és kész vagyunk. :)

Aranygaluska 

40 dkg liszt

1 tojás

2,5 dkg friss élesztő

5 dkg kristálycukor

nagy csipet só

5 dkg olvasztott vaj

nagy pohár langyos tej

20 dkg darált dió

10 dkg porcukor

Nem kell kovászolni, vagy élesztőt futtatni, nincs szüksége rá. Nagy tálba halmozzuk a lisztet, cukrot, sót, közepébe morzsoljuk az élesztőt, ütjük a tojást, öntjük a langyos olvasztott vajat, és a pohár tejből egy löttyintést. Máris dolgozni kezdünk, először nyitott ujjakkal keverve, a gödör széléről egyre több lisztet beleforgatva. Ahogy felveszi, öntögetjük bele a tejet. Ez lisztfüggő, nem szabad se túl keménynek, se túl folyósnak lennie. Szép selymes tésztát kapunk végül, ami puha, könnyen nyújtható.

Azonnal leolajozott pultra dobjuk, és tenyérrel, nyújtóval maximum 0,5 cm vastag lappá egyengetjük. Olajjal bőven lekenjük, majd pizzavágóval kis, 2*2 cm-es kockákra vágjuk. Ennél gyorsabb nincs, és mivel még kelni fog, nem lesz kocka, nyugi. :)

25 cm-es tortaformát kiolajoztam, dióval szórtam, majd bele a tészta egyharmada, rá a dió harmada, és rétegezve tovább, végül alaposan tetőzöm a darálékkal. Közben szoktam rázogatni, hogy körben minden tésztadarab kapjon a jóból. Na most jön kicsi pihi, konyharuhával letakarva 1 órát csücsükél, nyugiban.

Amikor szépen megkelt, bekapcsoljuk a sütőt, 170-180 °C-on sütjük ropogós pirosra. 

Mellé vaníliasodót szoktak adni, vagy 6,5-7 dl tejjel és kis darab vajjal főzött pudingot, ami nálam most karamell ízű volt. Fenségesen harmonizál a pirult dióval. :)